Az általunk felújítandó lakásban egy helyiség gipszkarton fallal van leválasztva, így csíptek le egy kisszobányi helyet egy korábbi nagy térből. Elkezdtünk gondolkodni a szobák sorsán, és arra jutottunk, hogy egy kicsit ugyan másképp, de mi is variálnánk utólag a régi terekkel. Na de hogyan? Elsősorban saját történetünk kapcsán írok arról, hogy milyen érvek szólnak a gipszkarton mellett és ellene.
Saját tapasztalatok
Némi sakkozás után abban maradtunk, hogy nincs rossz helyen a jelenlegi gipszkarton fal, csak a rajta lévő ajtónyílásnak kéne átkerülnie máshová. Ráadásul a hangszigetelése sem az igazi, azon sem ártana fejleszteni. Ezzel a faltípus két gyengeségére rögtön rá is tapintottunk.
Az ajtó áthelyezése nem megy, hiszen csak olyan helyre kerülhet nyílászáró, ahol a falban futó tartószerkezethez rögzíteni lehet a tokot. Nem tudom, hogy kivitelezhető-e ilyesmi a fal adott szakaszának megbontásával, a szaki szerint nem. Ahogy az utólagos szigetelés sem, hiszen ahhoz meg kéne bontani teljesen az egyik oldalt.
Így tehát gyorsan kiderült, hogy a jelenlegi falat bontani kell (nem fájt érte a szívem, a kivitelezése nem az igazi), de mi legyen helyette? Mivel az alsó szomszédnál nincs fal ezen a helyen, ezért mindenképp csak könnyű megoldásban gondolkodtunk – nem akarnánk egy szinttel lejjebb kikötni. Osztottunk, szoroztunk és végül csak a gipszkarton mellett döntöttünk. Gyorsan és olcsón kivitelezhető, és a súlya miatt szinte bárhova kerülhet. Ezek pedig nyilvánvaló előnyök, ahogy az is, hogy a vezetékelés is nagyon egyszerű benne.
Amire fokozottan oda fogok figyelni, az ugye a hangszigetelés, korábbi rossz tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban. Nagyon nem aggódom emiatt, azt gondolom, hogy ha megfelelő a kivitelezés, akkor nem lehet gond. Gond még a sérülékenység – bútorral vagy mással könnyű az ilyen fal felületét, vagy akár szerkezetét is megrongálni. Nagy gondot ez sem jelent, hisz a javítás sem nehézkes.
Amivel viszont nehezen békülök ki, az az, hogy még egy kép felrakását is csak körülményesen lehet kivitelezni. Arról nem beszélve, hogy ha utólag polcot vagy más bútort szeretnék felerősíteni, minimálisak az esélyeim (ha tudom, merre fut a tartószerkezet, ahhoz azért ésszerű keretek között lehet rögzíteni).
Mire jó még a gipszkarton?
Könnyűszerkezetes ház esetén külső fal is készülhet gipszkartonból. Na ebben az esetben a szigetelés para duplán jelentkezik, hiszen a hang mellett a hőszigetelés szempontja is előtérbe kerül. Az általános mondás, hogy megfelelő kivitelezéssel ez is megoldható, de pl. a hőhidak miatt tényleg alaposnak kell lenni. És azért, hogy az a szigetelés hosszú távon is jó legyen, pl. bogár vagy nedvesség ne tegyen kárt benne. A könnyűszerkezet másik gyengesége nem küszöbölhető ki – a hőtartó képessége mindig rosszabb lesz, mint egy hagyományos téglafalé.
Burkolt gipszkartonos felület - Kép: Zelekerámia
Még egy korábbi, negatív tapasztalatom van, nem tudom, hogy a gyenge kivitelezés, vagy az anyag sajátossága miatt. A fal felülete ugyan nem reped (ahogy a téglafalnál előfordul) az épület mozgásának hatására, de ahol a hagyományos fal és a gipszkarton találkozik, ott megjelenhetnek hibák.
És még mire használják? A rosssz minőségű és egyenetlen felületű falakat le lehet burkolni vele, de utólagos hangszigetelés is készülhet a segítségével. Álmennyezethez is használható, ahogy a hibák javítására, takarásra is ideális.
Összefoglalva
Előnyök: olcsó, sokoldalú és gyorsan lehet vele dolgozni. Jól alakítható, sík, nem reped, ha nem bántják.
Hátrányok: rossz hőtároló, nem vízálló, utólag nem, vagy nehezen alakítható, kevésbé és körülményesen terhelhető, sérülékeny.