A felújítás kezdetén úgy gondoltam, hogy full kontroll alatt tartjuk majd ezt a területet, és mindenről mi döntünk majd, csemperagasztótól csempéig. Aztán a napi verkliben már egyszerűsödött a képlet – a kutya nem kérdezte például, hogy milyen cementet használjon. Be kellett látnom, hogy nincs ezzel baj, jobb csak abba belekotyogni, amibe van értelme.

Merthogy az én szempontból kb. eldönthetetlen, hogy egy cement, vagy egy csemperagasztó milyen minőségű. Nem értek hozzá, és ez pont olyan téma, amiben hiába keresek támpontot a neten, nem nagyon kapok. Tegyük hozzá, hogy szerencsére nagy kockázat sincs ezekkel a termékekkel. Egy kültéri burkolás esetében biztos mellé lehet nyúlni, de olyan szar anyag szerintem nincs ma már, hogy levesse magát a falról a csempe a fürdőszobában, ha rendesen fel van rakva.

De akkor mi az, amibe beledumálok? Általában adja magát és csak néha elhatározás kérdése. Mondok példákat, amikből látszik, mire gondolok és persze érdekel, ti mit gondoltok.

Vannak az alap építési anyagok, mint a sóder, cement és csemperagasztó. Azt gondolom, hogy nincs szükségünk belőlük extra minőségre, inkább az számít, hogy milyen technológiával, hogyan dolgoznak velük. Ráadásul nem is látszanak.

Nyilván egyszerűsítés, hogy ha valami nem látszik, akkor mindegy is, hogy mi van ott, ahogy az, is, hogy ha látszik, akkor fontos. De van benne valami! Nem tartunk még a falfestésnél, de ott meg fogom kérdezni, hogy milyen festéket használnak. Szinte biztos, hogy nem fogom vétózni, de elvárom, hogy meg tudják indokolni. Ne csak az ár döntsön, nézzen ki jól is a felület.

Aztán ott a parketta kérdése. Nem lesz ugye csere, csak csiszolás és kenés, de ennél pont elvárom a mestertől, hogy bevonjon a döntésbe - mit is ken majd fel. Annál is inkább, mert eddig minden mellett és minden ellen hallottam már érveket, van, aki a higítós, más a vízbázisú lakk és egy szintén meggyőzően érvelő csoport a sima pác mellett érvel. Na ez az az eset lesz, amikor konzultálok a saját emberünkkel, a tapasztalatokkal rendelkező ismerősökkel és nézem az online okosságokat is.

Aztán ott a kazán, aminek kiválasztását fontosnak és körülményesnek gondoltam előre. Mégiscsak a legdrágább műszaki eszköz, aminek tök fontos hosszútávú feladatai vannak, úgy is mint meleg és melegvíz készítés. Ehhez képest az építésvezető mondta, hogy mit szoktak használni, és egy nap múlva mondtam, hogy rendben, legyen. Mondjuk csak az egyik ok volt az, hogy tényleg jókat olvastam a termékről, a paraméterei is rendben voltak és megbízható márkáról is van szó. Legalább ennyit nyomott a latban, hogy ehhez a gyártóhoz van ismeretsége a felújítás vezetőjének, aminek köszönhetően gyorsabban jutunk előzetes engedélyhez és nem csak a következő télen kapcsolhatjuk be a most beépített kazánt…

Csomó mindent kézbe vettem, szóba sem került, hogy a mesterek javasoljanak szanitert, burkolatot vagy kapcsolót. Persze, ha volt értelme, kikértem a tanácsukat, például mondtam, hogy nagyméretű csempét szeretnék a fürdőszobába, de sajnálom őket, hogy sokat kell majd vágni - kiderült, hogy még jobban is szeretnek nagy lapokkal dolgozni.

Voltak kérdések, amikbe minket nem vontak be, nem merült fel, hogy milyen fűtéscsövek kerüljenek a falba és milyen típusú gipszkartont építsenek be. Az mondjuk megnyugtató volt, hogy ha ilyenekkel kapcsolatban kérdésem volt, mindig meggyőzően tudták indokolni, hogy milyen anyagot és hogyan használtak. Mondjuk most, hogy szóba került, a fűtőtestek méretéről esett szó, de típusukról nem – erre rá fogok kérdezni!

Az ablakokhoz sem értek különösebben, csak halvány elképzeléseim voltak vasalatról és kamrákról. A sokadik körben megtalált ablakos szerencsére vevő volt arra, hogy átbeszéljük ezeket. Itt sem az olcsóság volt a cél, inkább a jó ár/érték arány, az értéket a minőség és jó szigetelőképesség egyaránt jelenti.

Igazából nincsenek általános érvényű tanácsaim, nálunk valahogy minden kiadta – akár mi, akár a szakik, akár közösen választottunk. Ami egyébként nekem abszolút pozitív csalódás a sokat ostorozott magyar szakikkal kapcsolatban, hogy minden felmerülő kérdést meg lehetett velük értelmesen beszélni.

Nem csak a felújító csapat vezetőjével, a kőművesekkel is. Abszolút partnerként bánnak velem, amatőrrel és tök logikusan tudnak érvelni, legyen szó a burkolat felrakásának irányáról, a parketta pótlásának módjáról, vagy a vécétartály kiválasztásáról. Attól függetlenül, hogy az adott kérdés a hatáskörükbe tartozik, vagy sem. Szóval szerintem nem állja meg a helyét az a közhely, hogy minden értelmes szakember külföldön dolgozik már és itthon csak a kóklerek maradtak.

Fotó: Zalakerámia

A posztot a Zalakerámia támogatta