Csemperagasztó – hogyan válassz?

2018. június 22. - Kontent

A rövid válasz egyértelmű: válassz annak megfelelően, ahogy használni szeretnéd. Na ennél azért egy kicsit jobban érdekelt, hogy mitől alkalmasabb egy ragasztó adott feladatra, mint egy másik, ezért utánanéztem.

shutterstock_404958490_1.jpg

Pár évtizede még nem létezett olyan termék, hogy csemperagasztó. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a mesterek cementhabarcsot, azaz misungot (homok, cement és víz keverékét) használtak, és azzal rögzítették a burkolatot. Mára ez meghaladott módszernek számít, rengeteg különböző áru és tulajdonságú csemperagasztó kapható.

Minek köszönhetik elterjedésüket, mi szól mellettük és hogyan válasszunk közülük?

Hagyományos módszerekkel is hosszú távon lehetett rögzíteni a burkolatot. Ugyanakkor az anyagok bekeverése, használata jóval időigényesebb és macerásabb volt, nagyobb szaktudást igényelt. A ma kapható csemperagasztókkal kis túlzással gyerekjáték dolgozni, hiszen bekeverésük és használatuk is egyszerű. Ráadásul a felhasználási körülményeknek megfelelően választhatunk közülük, ami még inkább garantálja, hogy az eredmény tökéletes legyen.

A por alapanyag praktikus, hisz sokáig eltartható, és jól kalkulálható, hogy mennyi kell belőle. A bekeverés is pofonegyszerű, hiszen csak víz kell hozzá, és nem köt olyan gyorsan sem, hogy rohanni kelljen vele. És hogy hova milyen kerüljön?  

Beltéren általában elég az alap csemperagasztó, de sajnos ez sem ilyen egyszerű. Azt állítják a hozzáértők, hogy a flexibilis (flex) ragasztók erősebbek, ezért nagy csempék falra ragasztásához ilyet, vagy az alap erősebb verzióját érdemes használni. A padló esetén a kis vízfelvételű (pl greslapok), a nagy méret, ill. a nagy terhelés esetén ajánlják, hogy flex ragasztót válasszunk.

shutterstock_1049170880.jpg

Ilyet javasolnak továbbá padlófűtés esetén is, hiszen a nagy hőkülönbség miatt rendszeresen lép fel a hőtágulás, elmozdulhatnak, megrepedhetnek a lapok. Emelt minőségű flexibilis ragasztót ajánlanak, ha kenhető vízszigetelésre vagy csempére burkolnánk, ezek vékony rétegben is erősek.  

Kültéri burkoláshoz értelemszerűen fagyálló csemperagasztót kell választani, ami legyen flexibilis (flex) is. A víz és a fagy a burkolat legnagyobb ellenfelei, ezért ha kint járófelületet burkolnánk, a csapadék elvezetésére, szükség esetén a vízszigetelésre oda kell figyelni. Mindezek miatt több szakértelmet kíván a burkolat lerakása s falakon kívül, mint bent. Kiemelten nagy kültéri igénybevétel esetén folyékony, önterülő ragasztót javasolnak, amivel kizárható, hogy a burkolat alatt légbuborékok keletkezzenek.

A ragasztó tulajdonságait ráírják a csomagolásra, de emellett rövidítésekből is tájékozódhatunk. A C1 az alap csemperagasztó, erősebb verziója a C1T. A C2TE flexibilis, emelt minőségű változata a C2TES1. És hogy mik ezek a rövidítések? A Zalakerámia oldala alapján egy példa: C (cementkötés) 2 (fokozott terhelhetőség) T (tixotróp) E (hosszú nyitott idejű).

zk_premiumflex.jpg

A használatnál az előírások betartása a legfontosabb – anyagot csak úgy keverjünk be, ahogy a csomagoláson megadták. A bekevert anyag felvitele estén pedig nyilván érdemes arra törekedni, hogy minél inkább kitöltse a ragasztó a lap alatt lévő területet, így a súlynak és a víznek is jobban ellen fog állni.

A minőségre minden esetben érdemes odafigyelni, megbízható gyártó termékét érdemes választani, ne csak az ár legyen szempont. Nagyon sokba kerülhet, ha kicsit spórolunk a ragasztón…

A bejegyzés trackback címe:

https://otthonfelujitas.blog.hu/api/trackback/id/tr5214047548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

brice 2018.06.22. 21:34:29

azaz misungot (homok, cement és víz keverékét)

Azért még ment abba mész is.